Erdő Péter homíliájában arról beszélt, hogy az evangéliumok pontosan megjelölik a feltámadás idejét: a hét első napját, a szombat után következő napot, a vasárnapot említik, és egyezik tanúságuk a kora reggelt illetően is.
A tanítványok, Péter és János futva mentek ki a sírhoz, látták az üres sírt, a gyolcsot és a kendőt és beléjük hasított a hit világossága. Pétert követte János is és belépett a sírba: „látta és hitt” (Jn 20,8). Ez a mondat az elbeszélés csúcspontja – mutatott rá a főpásztor. De miben hitt a tanítvány? Krisztus feltámadásában! – hangsúlyozta Erdő Péter. – Ez az a tény, ami Jézus tetteit, szavait, egész életét igazolja. Ez a felismerés adott életet az Egyház közösségének, ez a mi hitünk lényege is mind a mai napig. A feltámadás fényében döbbennek rá a tanítványok, hogy Jézus kereszthalála nem bukás és cáfolat, mert ezt kellett elszenvednie a Megváltónak, hogy bemehessen Isten dicsőségébe.
Az ószövetségi Szentírás nélkül, a választott nép várakozása és hite nélkül Jézus feltámadása csak egy különleges esemény volna, de az esemény értelmét és sorsfordító jelentőségét éppen az isteni kinyilatkoztatás adja meg – folytatta a bíboros, aki arról is beszélt, hogy a húsvéti esemény jelentőségét az jelenti, hogy az ünnep a választott nép történetében Isten szabadító szeretetének emlékezete volt. Arra emlékeztek a zsidók, hogy a Mindenható kiszabadította őket az egyiptomi rabszolgaságból, átvezette a tengeren és szabad életet ajándékozott nekik. Jézus Krisztus pászkája is átmenet a halálból az életbe, az emberi élet korlátai és nyomorúságai közül az örök boldogságba. önnyen azt gondoljuk, a természet erői s az emberi gonoszság és tudatlanság új és új bajokat zúdítanak a világra, időről időre. Ám az emberiség élete nem értelmetlen körforgás: nem vagyunk mindörökre bezárva az anyag korlátai közé, testünk pusztulása nem zárja le elmozdíthatatlan sziklaként személyes életünk történetét. Ahogyan elhengeríttetett a kő Krisztus sírboltjának ajtajából, úgy szabadulunk meg mi is a halál és a pusztulás hatalmából a húsvét erejében.
A bíboros arra szólította a híveket, hogy éljék egész életüket derűsen és kirobbanó erővel, szeretettel és nagy távlatokba tekintve és ajándékozzák tovább a világnak a feltámadás hitét és örömét.
Forrás: magyarkurír.hu
