Rímskokatolícka Cirkev, farnosť sv. Mikuláša

Ferenc pápa vasárnap délben: Aki igazán szereti Istent, az szereti felebarátját is!

Október 25-én az Isten iránti és a felebaráti iránti szeretet kettős-egy főparancsáról elmélkedett a Szentatya a vasárnap déli Angelus elimádkozása előtt, után pedig a megszokott köszöntéseken túl tizenhárom új bíboros kinevezését jelentette be.

 

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

A mai evangéliumi szakaszban (vö. Mt 22,34–40) egy törvénytudó megkérdezi Jézust, melyik a „főparancs” (36. vers), vagyis az egész isteni törvény legfőbb parancsa. Jézus egyszerűen így válaszol: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel” (Mt 22,37). És rögtön hozzáteszi: „A második hasonló ehhez: »Szeresd felebarátodat, mint saját magadat«” (Mt 22,39).

Jézus válasza két alapvető előírást vesz elő és egyesít, melyeket Isten Mózes által adott népének (vö. MTörv 6,5; Lev 19,18). Így kikerüli a csapdát, amelyet neki állítottak, hogy „próbára tegyék” (Mt 22,35). Beszélgetőtársa ugyanis megpróbálja bevonni a törvény szakértőinek az előírások hierarchiájáról szóló vitájába. De Jézus két alapvető sarokpontot állít minden idők hívői számára, életünk két alapvető sarokpontját. Az első az, hogy az erkölcsi és vallási élet nem fokozható le szorongó és kényszerű engedelmességre. Vannak emberek, akik szorongva vagy kényszeredetten próbálják teljesíteni a parancsolatokat, és Jézus megérteti velünk, hogy az erkölcsi és vallási élet nem fokozható le szorongó és kényszerű engedelmességre, hanem a szeretetnek kell lennie életünk alapelvének. A második sarokpont az, hogy a szeretetnek együtt és elválaszthatatlanul kell irányulnia Isten és a felebarát felé. Ez Jézus tanításának egyik legfőbb újdonsága, és megérteti velünk, hogy nem igazi istenszeretet az, amely nem fejeződik ki a felebarát iránti szeretetben; és ugyanígy nem igazi felebaráti szeretet az, amely nem az Istennel való kapcsolatból fakad.

Jézus a következő szavakkal fejezi be válaszát: „E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták” (Mt 22,40). Ez azt jelenti, hogy minden előírást, melyet az Úr népének adott, kapcsolatba kell hoznunk az Isten és felebarát iránti szeretettel. Az összes parancsolat ugyanis arra szolgál, hogy ezt a kettős, oszthatatlan szeretetet megvalósítsuk és kifejezzük. Az Isten iránti szeretet mindenekelőtt az imádságban fejeződik ki, különösen az imádásban. Annyira elhanyagoljuk Isten imádását! Hálaadó imát mondunk, könyörgünk, hogy kérjünk valamit…, de elhanyagoljuk az imádást. Az ima lényege Isten imádata. A felebarát iránti szeretet pedig, melyet testvéri szeretetnek is nevezünk, közelségből, meghallgatásból, osztozásból, a másikról való gondoskodásból áll. Sokszor elhanyagoljuk a másik meghallgatását, mert unalmas, vagy mert elveszi az időmet, vagy mert bevisz, bekísér bennünket az ő fájdalmaiba, megpróbáltatásaiba… De persze mindig találunk időt csevegésre, mindig! Nincs időnk vigasztalni a megtörteket, de bőven ráérünk pletykálni! Vigyázzatok! János apostol azt írja: „Aki nem szereti testvérét, akit lát, az nem szeretheti Istent, akit nem lát” (1Jn 4,20). Láthatjuk hát ennek a két parancsnak az egységét.

A mai evangéliumban is segít nekünk Jézus abban, hogy a Szeretet élő és buzogó forrásához menjünk. És ez a forrás maga Isten, akit egészen szeretnünk kell egy semmi és senki által el nem szakítható kapcsolatban. Ez a kapcsolat ajándék, melyért mindennap imádkoznunk kell, de személyes elkötelezettség is, hogy életünk ne engedje rabbá tenni magát a világ bálványai által. Megtérésünk és életszentségünk útjának igazolását mindig a felebaráti szeretetben találjuk meg. Ez az igazolás: ha azt mondom, hogy „szeretem Istent”, de nem szeretem felebarátomat, akkor ott valami nem működik! Annak igazolása, hogy szeretem Istent, az, hogy szeretem a felebarátomat. Amíg van olyan testvérünk, aki előtt bezárjuk szívünket, addig távol vagyunk attól, hogy olyan tanítványok legyünk, amilyennek Jézus kéri. De isteni irgalma nem engedi, hogy elcsüggedjünk, ellenkezőleg, arra hív, hogy kezdjük újra mindennap, hogy következetesen éljük meg az evangéliumot.

A Boldogságos Szűz Mária közbenjárása nyissa meg szívünket, hogy befogadjuk a „főparancsot”, a szeretet kettős parancsát, mely összefoglalja Isten egész törvényét, és amelytől üdvösségünk függ!

*

A Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:

Kedves testvérek!

Különös aggodalommal követem a Nigériából érkező híreket a rendőrség és a fiatal tüntetők közelmúltbeli erőszakos összecsapásairól. Imádkozzunk az Úrhoz, hogy mindig elkerüljük az erőszak minden formáját, és állandóan a társadalmi összhangot keressük az igazságosság és a közjó előmozdítása által!

Köszöntelek mindnyájatokat, rómaiak és különböző országokból érkezett zarándokok. Köszöntöm a családokat, az egyházközségi csoportokat, a társulatokat és az egyes hívőket. Külön is köszöntöm a római Szent Mihály Arkangyal-plébánia „Evangelizációs sejt” csoportját; és a Szeplőtelen Fogantatás-plébániához tartozó gyermekeket, akik ma szép számmal vannak jelen.

November 28-án, advent első vasárnapjának előestéjén konzisztóriumot tartok tizenhárom új bíboros kinevezésére.

Rímskokatolícka farnosť sv. Mikuláša v Senci © 2012-2023 Všetky práva vyhradené.

Created by JuVi, titulné foto Gabriel Szakál