Rímskokatolícka Cirkev, farnosť sv. Mikuláša

JOHN HENRY NEWMAN: NAGYPÉNTEK, ELMÉLKEDÉSEK ÉS IMÁDSÁGOK 2. RÉSZ

4. Jézus, hitünk kezdete és befejezje

a) Szent Pál parancsolja nekünk, hogy „tekintsünk Jézusra, hitünk kezdetére és befejezjére.” A hit az elslépés az üdvösségre, nélküle nincs semmi reményünk. Mert ugyancsak Szent. Pál mondja: „Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni.” A hit isteni világosság; általa jutunk a sötétségbl ragyogó napsugárba. Ez ragyog elttünk az égbevezetúton és ezt a hit fényében látjuk magunk eltt tisztán. A hit nagy adomány is, mely fölülrl jön, és mi csak attól kaphatjuk meg, aki maga a hit tartalma is. Ez a mi Urunk Jézus Krisztus maga. És egyedül adhatja meg nekünk a kegyelmet, hogy benne higgyünk. Ezért nevezi t a szent apostol hitünk sokának. De fejezi be és teszi tökéletessé is; a hit kezdete és vége. Azért mondja az Úr maga: „Ha hinni tudsz, akkor annak, aki hisz, minden lehetséges.” (Mk 9,22–23) És az a szegény ember, akinek ezeket mondotta, hitt ugyan, de hite még nagyon gyönge volt, azért kiáltott fel könnyek között: „Hiszek Uram, de segíts az én hitetlenségemen!” Ugyanezen oknál fogva mondták az apostolok is egy más alkalommal az Úrnak: „Gyarapítsd a mi hitünket.” (Lk 17,5) Szent Pál azután bven kifejti az egész kérdést, amikor megtérítettjeinek ezt írja: „És titeket (feltámasztott), kik halottak voltatok vétkeitekben és bneitekben, melyekben egykor jártatok e világ szokása szerint... melyek között mi is mindnyájan forogtunk ... És mi is a harag fiai valánk, mint a többiek; de Isten, aki gazdag az irgalmasságban, az nagy szeretetéért, mellyel szeretett minket, mikor bneinkben halottak voltunk, Krisztusban együtt elevenített fel minket... mert kegyelembl szabadultatok meg a hit által és ez nem magatoktól van, hanem Isten ajándéka.” (Ef 2,1–8)

b) Imádkozzunk a hit minden gúnyolójáért és megvetjéért, minden hitetlenért, minden tévedért és az igazság ellen tusakodókért.

Urunk Jézus Krisztus, Te a keresztfán így imádkoztál: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” Ugyanez az eset ma is nagyon soknál közülünk, én Istenem. Nem tudják, amit tudniok kellene, vagy elfelejtették, amit egyszer tudtak. Tagadják, hogy van Isten, de nem tudják, mit cselekesznek. Nevetnek a mennyország örömei és a pokol kínjai fölött, de nem tudják, mit cselekesznek. Azt mondják: El a benned való hittl, a világ Megváltójában való hittl! Megvetik szavaidat és szakramentumaidat, gyalázzák a Te szent Egyházadat és papjaidat, de nem tudják, mit cselekesznek. Félrevezetik a vándorokat, elijesztik a gyöngéket, megrontják az ifjúságot, de nem tudják, hogy mit cselekesznek. Másokban van vágyakozás a vallás után, de a tévedést igazságnak tekintik: – saját képzeldéseiket követik és másokat is félrevezetnek és visszatartanak Tetled, de mindezek nem tudják, mit cselekesznek. Te azonban meg tudod adni nekik a tudást. Uram, saját szavaiddal esdekelve kérünk Téged: „Atyánk és Istenünk, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekesznek.” Tanítsd most ket, nyisd ki szemüket, mieltt eljönne a jöv. Add meg nekik, hogy higgyenek abban, amit egykor látniok kell, ha itt nem is akarnak benne hinni. Add meg nekik az ers és üdvözíthitet. Törd szét borzasztó tévedéseiket és engedd, hogy ihassanak abból az élvízbl, melyrl te mondottad: „Ki ebbl iszik, nem fog többé szomjúhozni.”

5. Jézus, a seregek Ura

a) Szent János, a szeretett tanítvány, a Jelenések könyvében leírta egyik látomását. Látta a mi Megváltónkat, Jézus Krisztust, mint a mennyei seregek parancsolóját és vezérét a világ ellen való harcában. Azt írja: „Látám... és íme egy fehér ló s a rajta ülnek kézíja vala és korona adaték neki és kiméne a diadalmas, hogy gyzzön.” (Jel 6,2) „És látám az eget nyitva, és íme egy fehér ló és ki azon ül vala, hivaték hnek és igaznak, ki igazságban ítél és harcol.” (Uo. 19,11) „És vérrel hintett ruhába vala öltözve és az neve Isten Igéje. És a mennyei seregek követék t fehér lovakon, fehér és tiszta bíborba öltözötten.” (Uo. 19,13) Íme ez az Úr seregeinek vezére az katonáival. Mindnyájan fehér lovon ülnek, annak jeléül, hogy ártatlanok, igazak és tiszták. Ennek a világnak harcosai nagyon gyakran folytatnak igazságtalan harcot, a mi hatalmas Urunk ellenben mennyei dolgokért és mennyei fegyverekkel harcol: – és hasonlóképpen harcolják katonái is a hitnek jó harcát. Szembeszállnak Mesterük és a maguk három nagy ellenségével: a világgal, a testtel és az ördöggel. A seregek Ura is vérrel van borítva, de ez a maga vére, melyet kiöntött a mi megváltásunkért. És akik t követik, azok is pirosak a vértl, de az is az vére, mert így van megírva: „ ... Megmosták ruhájukat és fehérré tették a Bárány vérében.” (Uo. 7,14) A vezér és katonái biztosak a gyzelemben, mert így szól az Írás: „... Kiméne a diadalmas, hogy gyzzön.” (Uo. 6,2) Ezért mondjuk mi a zsoltárossal: „Kösd fel oldaladra kardodat, leghatalmasabb! ... A valóságért, szelídségért és igazságért, jobbod csodálatosan elvezet téged.” (Zsolt 44,4.5)

b) Imádkozzunk az egész földön harcoló Egyházért.

Te oroszlán vagy Juda törzsébl és Dávid gyökerébl, Te jó harcot harcoltál és minden embert meghívtál zászlód alá: add nekik bátorságodat és add a Te erdet minden harcosodnak az egész világon, akik kereszted jele alatt küzdenek. Add meg mindegyiküknek a szükséges kegyelmet, hogy harcodat jól végezzék. Állj hithirdetid mellé a pogány országokban, adj helyes szót ajkukra, áldd meg fáradozásaikat, ersítsd meg ket vigasztalásoddal szenvedéseikben és vezesd valamennyit – ha szükséges, a vértanúhalálon át – az örök jutalomra a mennyekbe. Ajándékozd meg az elöljárókat a bölcsesség adományával, hogy soha ne engedjenek a félelemnek és soha a hízelgés meg ne zavarja ket. Tedd ket ravasszá, mint a kígyók és egyszervé, mint a galambok. Add áldásodat minden szónoknak és tanítónak, hogy a Te szavaidat hirdessék és hallgatóikat az Irántad való szeretetre indítsák. Állj minden hszolgádnak oldala mellett, bár a világ zavarában akár alacsony sorsban, akár magas állásban vannak. Világosítsd meg ket, hogy állandóan úgy beszéljenek és cselekedjenek, hogy a maguk lelkét megrizzék a rossztól és hozzátartozóikkal, testvéreikkel jót tegyenek. Taníts meg mindnyájunkat, hogy a Te jelenlétedben járjunk és folyton szemünkeltt tartsunk Téged, a mi nagy Mesterünket és a Te keresztedet, hogy így bátran küzdjünk és gyzzünk és ezen élet után a dicsségben résztvehessünk, amint Te is gyztél és most Atyád jobbján ülsz.

6. Jézus, az Egyszülött Fiú

a) Jézus az egy Atyának egyszülött Fia, – amint a Credo vallja: Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában... és a Jézus Krisztusban, egy Fiában, a mi Urunkban.” Az evangéliumban pedig maga mondja magáról: „Miképp az Atyának élete vagyon önmagában, azonképpen adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában.” (Jn 5,26) Mikor pedig a vakonszületettet meggyógyítja, akkor ennek mondja: „Hiszesz-e te az Isten Fiában? ... Aki veled szól, az.” (Jn 9,35.37) Ezért írja Szent János prológusában: „És az Ige testté ln és miköztünk lakozék és láttuk az dicsségét, mint az Atya egyetlenegy szülöttének dicsségét.” (Jn 1,14) KeresztelSzent János pedig ezt mondotta: „Az Atya szereti a Fiút és mindent az kezébe adott. Aki hisz a Fiúban, örök élete vagyon.” (Jn 3,35) Szent Pál ezt írja: „Egy test és egy lélek, amint hivatástoknak egy reményre vagytok hivatva. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség, egy az Isten és mindenek Atyja.” (Ef 4,4–6)

A mindenható Isten így rendezett el minden dolgot egységben, – szent Egyházát is, még pedig különleges módon, mint ugyancsak a Credo vallja meg: „Egy, szent, katolikus és apostoli Egyház.” Bölcsességében és irgalmában nem akarta, hogy tanítványai saját utaikat járják és sok közösséget alkossanak, hanem csak egyet. Ez volt az öltönyének titokzatos jelentsége, melyrl a keresztrefeszítés alkalmával vagyon felírva: „Varratlan vala pedig a köntös, fölülrl egészen szve.” (Jn 19,23) Ugyanezen okból nem volt szabad a katonáknak benne egy tagot sem megtörni, mert a húsvéti bárányhoz hasonlóan benne sem kellett semmi csontot megtörni.

b) Imádkozzunk az Egyház egységéért és minden kereszténynek újraegyesüléséért és békéjéért.

Urunk Jézus Krisztus, Te szenvedésed estéjén imádkoztál tanítványaidért, hogy mindnyájan egyek lehessenek, mint Te az Atyában voltál és az Atya Tebenned. Könyörülettel eltelve tekints le a sok szakadásra azok között, akik a Te hitedet vallják és gyógyítsd meg a számtalan sebet, melyet az emberi büszkeség és a pokol hatalma ütött a Te népeden. Rombold le az elválasztó falakat, melyek a krisztusiakat egymástól elszakítják. Tekints irgalmasan azokra a lelkekre, akik nem a Tled, hanem emberektl alapított közösségben születtek. Szabadítsd meg ezek követit az istentisztelet hamis alakjától és vezesd ket mindnyájukat abba az egy közösségbe, melyet Te kezdetben alapítottál, a szent, katolikus és apostoli Egyházba. Világosíts fel minden embert annak elismerésére, hogy Szent Péter széke a római Egyház, az egység alapja, középpontja és eszköze. Nyisd ki szívüket a rég elfelejtett igazság iránt, hogy Szentatyánk, a pápa, a Te szolgád és helyettesed és hogy Neked engedelmeskednek, amikor a hit ügyeiben neki engedelmeskednek; hogy mint az égben, ugyanígy a földön is csak egy közösség van, mely nevedet elismeri és dicsíti.

 

Rímskokatolícka farnosť sv. Mikuláša v Senci © 2012-2023 Všetky práva vyhradené.

Created by JuVi, titulné foto Gabriel Szakál